- Elég kipihentek vagytok egy kis éjszakai kiránduláshoz? - kérdezte Regi.
A meki dohányzójánál a kerítés vasrácsára támaszkodva várta a többieket, akik megálltak a másnapi műszak végeztével kicsit beszélgetni a hazamenetel előtt. Betti rámutatott nemrég vásárolt méregdrága sportcipőjére. - Szerintem magadtól is tudod a választ… - Nem jössz? - húzta fel a szemöldökét Regina. - Okos! - nézett rá a lány elismerően bólintva. - Nyugi, nem a hegyekbe megyünk! Nem lesz koszos a csini kis cipellőd... - Hová készülsz? - kérdezte Kitti. - Végiggondoltam mindent – felelte a lány, fél kézzel újabb energiaitalt bontva, másik kezével a cigarettáját meggyújtva. - Ha valóban újrakezdődött ez az egész, akkor jobb elébe menni a dolgoknak. Betti kérdőn nézett rá. - Eddig csak sodródtunk az árral – mondta némileg költőien Regi. - Ideje, hogy gátat tegyünk elé, és mi irányítsuk, amerre akarjuk. - Vagyis…? - Le kell menni az alagútrendszerbe, mert tuti, hogy onnan indul ki megint ez az egész! - toppantott dühösen Regi. - Eltüntetni azt a rémet, ha még ott van, ha nem ő volt, hanem a meki vezetősége, akkor meg megtalálni, hogy a mekin belül kik a felelősek ezért, bebizonyítani, hogy természetfeletti hatalmakkal cimborálnak és úgy gyilkolnak, és ezzel vége is! - Ez minden? - nézett rá gunyorosan Betti. - Ez minden, Regi? - Hát akkor mondj jobbat, ha tudsz…! Vagy várunk, amíg meg nem öl valakit, és az őrületbe kergetnek mindenkit a történések, hogy aztán még nagyobb baj legyen, csak később? - Jó, nem kell idegeskedni – intette le Betti. - De nem lesz lent semmi. Múltkor kiűztük onnan őket, és leégett az egész helyiség, ahol a rohadt szertartásaikat tartották. Viszont, van itt valami – vette elő a telefonját, és kereste elő a lányoknak a nemrég olvasott cikket. - Tudom – legyintett Regi, miután átfutotta az írást. - Minden hírportál ezzel van tele napok óta...”Rejtélyes eltűnések a budai hegyekben” , „ Egy lány pszichiátriára került, miután a Gonosszal találkozott az erdőben” , „Nyoma veszett a kirándulóknak” , „Éjjelente hátborzongató nevetést hallanak a környéken lakók”. Érdekes, de mi köze van ennek hozzánk? - Megkérdeznélek, észlénykém - Betti diadalmasan mosolygott - hogy az előző kalandunk után hol rejtették el annak az oltárnak a maradványait? Csak nem a budai hegyekben...? - Hm – mondta Regi elgondolkodva. - Szerinted inkább oda kéne mennünk? - Szerintem sehova nem kéne mennünk! De az biztos, hogy ennek köze van a múltkori dolgokhoz, és a mostani mekis hajcihőhöz is. Végül Kitti döntötte el a vitát. - Nézzük meg ezt a meki alatti valamit, ha már úgyis helyben vagyunk. Csak gyorsan körülnézünk, és húzunk haza. Ha úgysincs ott semmi, nincs mitől félnünk. A másik két lány már nem volt olyan biztos ebben. |