- Túl sok Nemzet aranya-filmet néztetek – szólt oda Betti a két lánynak, akik a meki kihalt teraszán az épület
téglafalát vizslatták figyelmesen már egy ideje.
- Inkább segíthetnél – mondta Regi, le sem véve a szemét a falról. - Itt van valami! - kiáltott fel hirtelen Vivi, aki az épület és a pályaudvar falának találkozásánál guggolt. A két lány odasereglett köré. Vivi letakarította a fal alján, a jobb sarokban lévő egyik téglára tapadt kosz nagy részét. A téglába vésve ott díszelgett ugyanaz a szimbólum. - Kitalálom – mondta a látottaktól döbbenten Betti. - Kivehető lesz a tégla, belül üreges, és valami üzenet lesz benne… - Tévedés – mondta Vivi. - Ezt nem lehet kivenni. Ugyanolyan, mint a többi. Azaz… Hirtelen közelebb hajolt, és a telefonjával közelről világított rá a téglára. - Van rajta valami írás! Nagyon pici betűkkel, de egyértelműen írás! Mindhárman odahajoltak, és alaposabban megszemlélték. - Hát ezért nem takarítanak a mekiben! - nevetett Betti. - Nehogy észrevegyük. - Inkább dörzsöld – szólt rá Regi. - Kíváncsi vagyok… A három lány együttes munkája nyomán lassan láthatóvá vált az apró betűs felirat. „amerre a napfény se jár tükörben csillan a halál” |