Titkos folyosó

13. fejezet

    A titkosszolgálat budai hegyvidéken elhelyezett központjának egyik kiemelt biztonságú irodájában felcsengett a telefon.

- Igen? - vette fel az első csengetés után az idősödő, jól megtermett tábornok.

- Vörös kód – a hang csak ennyit mondott.

A tábornok kezében megállt a kávéskanál, mellyel eddig a csészében lévő italt kevergette.

- Mi történt? - kérdezte aggodalmas hangon.

- Tudom, hogy ez védett vonal, de a probléma olyan szintű, hogy nem szívesen bocsátkozom részletekbe – mondta a középkorú, jelentéktelen külsejű férfi, aki Budapest egy másik védett objektumának informatikai részlegéből telefonált. - Mindenesetre adatvesztés történt.

- Azaz…?

- Minősített adatok, uram. Megmagyarázhatatlan körülmények között.

- Fejtse ki, fiam!

A férfi nyelt egyet, és belekezdett.

- Az egyik archív adatokat tartalmazó szerverünkről tűntek el adatok. Ráadásul azt sem tudjuk, pontosan milyen jellegűek, mert a teljes adatszerver titkosítva lett.

- Az meg hogy lehet?

A férfi újra csak nyelt egyet.

- Nem tudjuk, uram.

A tábornok úgy nézett a mellette lévő fehér falra, mintha választ várna tőle.

- Nem értem magát, fiam – mondta aztán, nyugalmat erőltetve a hangjára.

- Mi sem értjük pontosan, uram. Ámbár…

- Ne ámbározzon itt nekem! - csattant fel a tábornok. - Magyarázza meg ezt az egészet, mert egy szót sem értek belőle!

- Nos, uram… van egy, az adatvesztésnél nagyobb problémánk is. Úgy gondoljuk, összefügghet az esettel.

A tábornok kétségbeesetten beletúrt a hajába, majd magában tízig számolt, és utána már csak enyhén remegett a hangja az idegességtől, amikor beleszólt a telefonba.

- Fiam – mondta, és nagyon halkan, lassan mondta – megtenné nekem azt a szívességet, hogy elmagyarázza, miről hadovál itt már öt perce nekem?!

A férfi újra csak nyelt egy minden eddiginél nagyobbat.

- Tudja, uram...az adatok egy részének titkosítását és felügyeletét a mesterséges intelligenciára bíztuk.

- Igen, tudom – fújta ki a levegőt a tábornok. - Mindig is elleneztem. Akkor már értem az adatvesztés okát. Mi lett ezzel a mesterséges intelligenciával? Elromlott?

A vonal túloldalán lévő férfi csuklott egyet.

- Nos, uram...megszökött.

- Hogy mit csinált?! - ordított olyat a hadnagy, hogy a falon pihenő légy fejvesztetten kezdett menekülni az ablak felé. - Szórakozik velem, mondja?! Miféle baromság ez?!

A vonal túloldalán lévő férfi ijedten húzta be a nyakát, pedig kilométerekre volt a tábornoktól.

- A titkosszolgálat mesterségesintelligencia-szoftvere titkosította a rá bízott adatokat, utána saját magát is. Aztán eltűnt a szerverről. - hadarta vékony, szinte már sírós hangon. - Az adatokkal együtt.

A tábornok hevesen lélegezve nyúlt be az asztalfiókba egy üvegcséért, a tenyerébe rázott belőle három szemet, majd víz nélkül lenyelte.

Csak ezután szólalt meg.

- Az baj, fiam – mondta félelmetesen nyugodt hangon. - Az nagy baj.

A férfi ugyanígy gondolta.

Előző fejezet         2. rész