Egy nyirkos, földszagú pincében tért magához. Egy rozoga széken ült, kezei hátrakötve.
A plafonról lógó villanykörte alig világított. A sarokban egy ketrec, a helyiség közepén, neki háttal, a ketrecet nézve pedig egy férfi állt.
Alexa felköhögött. – Felébredtél – mondta a férfi. Alexa szinte eszét vesztette a döbbenettől, mikor meghallotta a hangot. - Laci??? - kérdezte ugyanolyan rémült, mint amennyire dühös hangon. A férfi lassan megfordult. Ő volt az. A közösségi oldalról megismert férfi, becenevén Aljas Laci, akivel az interneten sokat csevegett, és élőben is találkoztak néhányszor rövid időre. – Hogy tetszik a helyszín? – kérdezte válasz helyett a férfi. A hangja nyugodt volt, de üres. – Ez is kutyás esemény, csak kicsit… exkluzívabb. Felemelte a telefonját, és lejátszotta a youtube-videót a kutyavinnyogással. - Milyen könnyen átvertelek – nevetett fel. – Mit akarsz tőlem? – nyögte Alexa. A férfi a ketrecre mutatott. - Hamarosan megtudod. Alexa agya rémülten kapcsolt. - Ha Dariust egy ujjal is… - kezdte, de a férfi nevetve félbeszakította. - Ó, még nem volt időm lehozni. De ahogy besötétedik, megteszem. Aztán megtudod, mit akarok tőletek. - Mit ártottunk mi neked? - kérdezte Alexa, könnycseppel a szemében. Laci kifejezéstelen arccal nézett vissza rá. - Tanulnod kell. Minden kutyásnak tanulnia kellene. A lány ettől a választól jobban megijedt, mintha a férfi megütötte volna. Ebben a pillanatban jött rá, hogy őrülttel van dolga. – Azt hittem, benned lesz valami más. - folytatta a férfi. - De te is csak nevettél. A ligetben. A póráz végén. Ugyanolyan vagy, mint a többi. Aztán elmosolyodott. Az a mosoly rémisztőbb volt, mint bármi, amit Alexa eddig életében látott. - Kikukkantok egy kicsit – mondta a férfi aztán laza, könnyed társalgási hangnemben, mintha csak egy kávézóban üldögélnének. - Addig ne menj sehová! - azzal elindult a pinceajtó felé. Alexa, ahogy a férfi elfordult, kétségbeesetten megpróbálta kiszabadítani a kezeit. A kötelek nem engedtek. |